Sokan mondják, a kutya azért van hogy ugasson. Az viszont nem mindegy hol, mikor, milyen hangosan, milyen sűrűn és milyen hosszan.

Például a szomszéd hálószobájának ablaka előtt 3-4 m távolságban fix helyre kennelbe bezárva, éjszaka és hajnalban, hétvégeken vagy éppen ünnepnapokon!

Az is "kellemes", amikor a kutya hajnali 5 órától egyfolytában ugat 6:30-ig, amig kiengedik a kennelből és megetetik.

A kutya gazdája meg távolabb, és vastag főfal mögött alszik, a hálószobájának a kutya felé nincs ablaka (leggyengébb láncszem), mint szomszédjának.

Arról ne is beszéljünk, tavasztól őszig az emberek (legalább bukóra) nyitott ablak mellett szeretnének aludni.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

K I V O N A T

 

SZOMBATHELYI TÖRVÉNYSZÉK

12.Pf.20.609/2013/4.szám

 

"A Szombathelyi Törvényszék ...felperesnek 

 

... alperes ellen 

 

kártérítés megfizetése iránt indított perében ... meghozta a következő

 

ÍTÉLETET:

 

A törvényszék... kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül ... Ft kártérítést.

 

... kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül ... Ft elsőfokú perköltséget.

 

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül ... Ft másodfokú perköltséget.

 

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

INDOKOLÁS:

 

Szentgotthárd Város Jegyzője 2012. június 6-án kelt határozatában a felperes birtoksértés megállapítására és zavaró hatás megszüntetésére irányuló kérelmének helyt adott és kötelezte az alperest arra, hogy kutyája elhelyezésére szolgáló kenelt 15 napon belül helyezze át ingatlanának nyugati oldalára … A jegyzői határozatot jelen per alperese keresettel támadta...

 

A felperes már 2010. novemberében jelezte az alperesnek, hogy a hangos kutyaugatás zavarja a nyugalmukat.

 

2012. március 8-án kelt levelében a felperes közölte az alperessel, hogy az utóbbi időben ismét gyakrabban ébrednek fel a kutya hangos ugatására, ami zavarja a nyugalmukat.

 

Tájékoztatta az alperest, hogy amennyiben 3 napon belül megnyugtató választ a levélre nem kapnak, úgy a hálószoba ablakát egy extra hanggátló üvegrendszerrel ellátott ablakra fogják kicserélni, amely kb. 250.000 Ft - 300.000 Ft összköltséggel jár, továbbá birtokháborítási eljárást indítanak.

 

Az alperes a levélre nem válaszolt, így a felperes 2012. március 28-án az új ablakot megrendelte, azt 2012. május 8-án beszerelték.

 

...utal a törvényszék a birtokvédelmi eljárás során hozott jegyzői határozatra, amely a birtoksértést megállapította.

 

...a birtokháborítás megtörténtét, így a jogellenes magatartás tényét nem cáfolja.

 

...a törvényszék álláspontja is az, hogy az alperes megsértette a Ptk. 100.§-ában foglaltakat, kutyájuk tartásának helye és módja miatt a szükségtelen zavarás megvalósult.

 

Az alperes ...nem elvárható módon járt el, amikor a felperes 2012. március 8-án kelt levelét válasz nélkül hagyta, mintegy tudomásul véve a birtokvédelmi eljárás megindítását és a felperes megoldását, az ablakcserét.

 

...a kenelbe zárt kutya ugatásával a felperes és családja éjszakai nyugalmát rendszeresen megzavarta. A szabálysértési eljárásban meghallgatott tanúk vallomása is alátámasztja, de a törvényszék álláspontja szerint köztudomású tény, hogy egy hálószobához közeli helyen bezárva tartott ugató kutya alkalmas az éjszakai pihenés megzavarására. A felperes személyhez fűződő jogai közül a magánlakás zavartalan használatához és a pihenéshez való jog sérült, ezért a Ptk.84.§ (2) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó 339.§ (1) bekezdés szerint a kártérítési igény alapos.

 

A vagyoni kárigény az ablakcserével áll összefüggésben, amire előzetes figyelmeztetés után került sor, és azért volt rá szükség, mert más megoldást az alperes nem kívánt alkalmazni, a március 8-ai levélre nem reagált.

 

A bírói gyakorlat szerint az előbbiekben részletezett személyiségi jogi sérelem nem vagyoni kárigényt is megalapoz (Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Pív.III.20.887/2010/5.sz. ítélet). A szükségtelen zavarás ténye a 2010. és 2012. években a felperes által hivatkozott időszakokban megvalósult. A felperes által kért összeg nem eltúlzott, arányban áll a felperest ért hátránnyal, így a törvényszék a keresetet e vonatkozásban is alaposnak ítélte."

 

Szombathely, 2014. január 16. napján

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

K I V O N A T

 

Szentgotthárd Város Jegyzője

mint első fokon birtokvédelmi ügyben eljáró hatóság

 

Ügyirat száma: 3600-7/2012                                          Tárgy: 

                                                                                                        ......  szám alatti lakos birtokvédelmi ügye

 

 

„A … birtoksértés megállapításának, a zavaró hatás megszüntetése iránti kérelemnek helyt adok. Kötelezem ....-t, hogy a kutya elhelyezéséül szolgáló kennelt ... 15 napon belül helyezze át ...”

„...a tényállás tisztázásának kulcsa a zavaró hatás”

„...fontos szempont az eb elhelyezésének a kérdése, ezzel szoros összefüggésben arányosan csökkenhet, vagy megszűnhet a zavaró hatás.”

„... a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarna, amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

„…a kutyaugatás önmagában ugyan nem minősül szükségtelenül zavaró körülménynek, ám az elhelyezés panaszos házához közeli és fix jellege már igen.”

„A panaszos azon kérelme, miszerint a birtokvédelmi hatóság állapítsa meg, hogy a panaszolt birtokháborítást követett el, a következőkre tekintettel megalapozott.”

 

„A tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az … a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja...”

 

Ptk. 188 § (1): „... akit … birtoklásában zavarnak (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg.”

 

Szentgotthárd, 2012. június 06.

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

És most nézzünk meg két hasonló estet

K I V O N A T

Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.278/2007/8.számú ítélete

 

Ebben az esetben igaz több kutyáról van szó, de egy kedvezőtlen elhelyezés esetén: azaz csak 3-4 m távolság a szomszéd hálószobájának ablakától, két fal közé fix helyre telepítve amely felerősíti a hangot, a kutyának az átlagot meghaladó hangereje stb. egy kutya is olyan zavaró hatást tud produkálni, mint több kutya. Mindez éjszaka, hajnalban amikor lényegesen jobban hallható a zavaró ugatás.

 

„... a fellebbezésnek helyt adott és az állattartást... megtiltotta.”

 

„…családja tulajdona felé nyílnak a kennelek, így részükről a zavaró hatás érzékelése lényegesen erősebb a többieknél.”

„Ezt támasztotta alá…házastársa tanúvallomása is.”

 

„… a lakóterületen elsődlegesen az ott élők nyugalmát kell biztosítani.”

 

„… a kennelek a beavatkozók felé nyílnak, a zavaró hatás számukra a legerősebb.”

 

„Jelen ügyben a nyugodt lakókörnyezethez, a lakók nyugalmához fűződő nyomós, alkotmányos érdeket vették figyelembe az eljárt szervek a hivatásos állattartással szemben.”

 

Budapest, 2008. június 10.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

K I V O N A T

A Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.351/2007/3. számú ítélete

Más zajterhelés miatt, de hasonló elmarasztaló ítélet született ebben az esetben is. Pedig zenét hallgatni 23 m-ről, ráadásul csak a nyitvatartási idő alatt még mindig kellemesebb, mint a kutyaugatást 3-4 m-ről éjszaka és hajnalban is. A kutya éppen olyan zajforrás, éppen úgy meghaladhatja az éjszakai zajterhelési határértéket, és ezzel személyhez fűződő jogot sért.

 

„…lakókörnyezet pihenését zavarni alkalmas hanghatás terjedt át a felperesi ingatlanra.”

„... zajhatás a felperesi ingatlan használatát felperes pihenését és munkavégzését hátrányosan befolyásolta …”

 

„ Az Alkotmány … bekezdésére és a Ptk. 82. §-ára hivatkozással megállapította, hogy a .… zajhatással megsértette a felperes magánszférához való jogát, magánlakáshoz és pihenéshez fűződő személyiségi jogait.”

 

Mindezek alapján „…250.000 Ft nem vagyoni kártérítést állapított meg.”

 

„A Ptk. a személyhez fűződő jogokat … teljes körűen védelmezi.”

 

„Életszerű a felperesnek az az előadása, hogy az alperes által előidézett helyzet fokozott idegi megterhelést, zaklatott lelkiállapotot eredményezett nála, így az alperes nem vagyoni kártérítésben való marasztalást ... teljes mértékben megalapozza.”

 

Debrecen, 2008. január 3. napján

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nézzünk egy kis ízelítőt az embereket védő törvényekből, rendeletekből, amelyekre fenti határozatok, döntések is hivatkoznak:

 

Magyarország Alaptörvénye (Alkotmány)

I.cikk (1): „Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű feladata.”

VI.cikk (1): „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán-és családi életét, otthonát…tiszteletben tartsák.”

XX.cikk (1): „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”

XXI. cikk (1): „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

Megjegyzés: A tartós kialvatlanság egészségügyi károsodások egész sorához vezethet, mint: érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, gyomorfekély, emésztési zavarok, idegrendszeri bántalmak, depresszió stb. a fejfájás és fáradtság mellett. Egyes kutatók szerint az ember életét akár 8-10 évvel is megrövidítheti! Ha valaki kialvatlanul, fáradtan ül autóba, akár életveszélyt (elalvás) is okozhat.

Régi, 2012-ig érvényes Alkotmány: 70/B. § (4) „Mindenkinek joga van a pihenéshez...”

 

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

 

14. § (2) „A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. „

 

Polgári Törvénykönyv

 

2.§ (1) „A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.”

75.§ (1) „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.”

82. §  „A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.”

100.§ „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

Polgári Törvénykönyv: A birtokvédelem

 

188. § (1) „Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.”

191. § (1) „Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.”

191. § (3) „A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha ...”

192. § (3) „A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.”

 

Helyi, önkormányzati rendeletek

számos esetben tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek kimondják:

„A tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az … a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja.”

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ezek után vonja le mindenki magának a következtetéseket. Nem lett volna egyszerűbb és emberibb a kutyatartó részéről, ha valamilyen kompromisszumos megoldásban gondolkodott volna? 

Nem lett volna egyszerűbb, ha hallgat a jelzésekre, kérésekre, javaslatokra, később pedig a figyelmeztetésekre?

Megérte neki a pereskedés ?

Jól látható, a hatóságok és a törvények (Alkotmány, Polgári Törvénykönyv, Kormányrendelet) egyértelműen védik az embereket a szükségtelen zavaró hatásoktól.

De a törvények, paragrafusok ismerete nélkül is elvárható lenne az emberi hozzállás, megértés, jóindulat, empátia!

A rossz időben és helyen hangosan ugató kutya ugyanolyan zajszennyezést okoz, mint egy Stihl fűrész, fünyíró, légkalapács stb., azaz környezetszennyezést.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyébként aki azt hiszi, egyedi esetről van szó, az nagyon téved. Aki mer szólni, arra a "kutyások" előszeretettel ráfogják hogy állatellenes, kutyaellenes, összeférhetetlen, túl érzékeny stb. Pedig nem erről van szó, az interneten sok száz hasonló esetről lehet olvasni, ezek közül csak néhány példa a Hoxa portál-ról.

 

47.  ..."Fontos, hogy kipihenje magát, dolgozni, vezetni pl. autót tudjon, és főleg balesetmentesen, mert milyen dolog lenne ha a buszsofőr azért gázolna a zebrán, mert az ablaka alá kötött kutya folyamatos ugatása miatt nem tudta kipihenni magát?"

 

46. ..."A kutya az ablakom alá volt kötve. ... Olyan volt, mintha az ágy mellett ugatott volna a kutya... Egész álló nap és éjjel ugatott a szerencsétlen. Én szóltam a szomszédnak, hogy ez így nagyon nem jó, vigye a kutyát messzebb a háztól, mert megőrülök."

 

41. ... "A szobám ablaka pont a kerítésüknél van, olyan mintha az ágyam mellett ugatna. Kénytelen vagyok zárni az ablakot, de az sem segít. Nyáron meg kellemetlen is."

 

26. ... "az ember a saját lakásában nem tud aludni évek óta más hülyesége miatt."

 

1. "A szomszéd kutyájától egész éjjel nem tudunk aludni, mit csináljunk?"

 

https://www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=35369 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

És néhányat az újabb időkből:

75. "...nem tudtam aludni a rohadt kutyaugatástól. Mindig éjjel kezdték."

66. "... nem a kutya a hibás, a gazda, aki nem nevel..." Vannak kutyák, ... akik egész éjjel, ahogy besötétedik egészen hajnalig ugat egyfolytában."

65. "... a szomszédunk kutyái kiborítóak, 24 órából 20-at ugatnak... hangosan behallatszik hozzánk ... bezárt ablakok mellett is ... képtelenség tőlük pihenni."

24. " Az elzárt kutya úgy vakogott, hogy hiába zártunk be minden ajtót, ablakot a lakásban nem lehetett megmaradni." "... felvettem telefonra...lejátszottam... ledöbbentek, hogy milyen csatazajjal vannak a kutyák."

16. "... meg lehet őrülni. "  "... ugatnak, és ugatnak, és ugatnak... Bárhogy bezárok mindent, áthallatszik nagyon erősen. A piciktől így sem alszok szinte semmit, ha napközben adódna pár perc nyugalom, a kutyák azt is tönkreteszik."

13. "Éjjelre becsukhatnák őket a házatoktól lehető legtávolabb felállított kenelbe." "Olyan helyre kellene kenelt építeni, ami kb. azonos, de elviselhető távra van mindenkitől."

1.  "Kötelesek vagyunk elviselni, hogy a szomszédunk kutyái állandóan ugatnak? Hová lehet fordulni ez ügyben?  Kiborultam teljesen. Pihenni lehetetlen, ráadásul pici babánk van."

 

https://www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=105176

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az interneten számos olyan beírás található, ahol a kutya gazdája tudja, és panaszkodik, nagyon sűrűn ugat a kutyája, fél hogy a szomszédok megharagszanak rá, és tanácsokat kér, mit tegyen, hogyan szoktassa le erről a kutyáját?

Ez a normális emberi hozzáállás!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Fentiekkel összefüggésben alperes pert indított rágalmazás vétsége miatt felperes ellen.

És most nézzük, hogyan zárult ez az ügy.

 

K I V O N A T

 

Szombathelyi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

"... az inkriminált kijelentések a sértettnek a magánéletében tanúsított magatartására és nem közvetlenül a betöltött munkakörére vonatkoztak - a vádlott ebben a körben csupán a negatív értékítéletének adott hangot - így a Btk. ... pontjába ütköző becsületsértés vétsége megállapítására nincs törvényes alap."

 

"A fentiekből következően a bíróság a vádlottat a ... rágalmazás vétsége miatt emelt vád ... alól ... felmentette."

Szombathely, 2013. szeptember hó 10. napján

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A husky, amely malamut

 

Egyesek a szokásos félremagyarázással, torzítással állítják be a malamut sok évvel ezelőtti vonyítását.

Azonban a mostani esethez képest ott óriási különbségek voltak.

 

1. A malamut nem a közvetlen szomszéd ablaka alatt volt elhelyezve, hanem attól jóval távolabb, a telek végében.

2. A közvetlen szomszédok felé jelentős takarást (hangcsillapítást) biztosítottak a házak, melléképületek, kerítések.

3. A hátsó irányban nagy távolságok voltak a házak felé, szintén takaró, hangcsillapító hatásokkal.

4. Annak idején még nem volt ott a jelenlegi, közeli sorház.

5. A malamut nem minden éjszaka vonyított, hanem csak bizonyos időszakokban, havonta néhány nap.

Ez főleg holdtöltekor volt, vagy amikor valamilyen erősebb hanghatást észlelt (pl. harangzúgás).

6. Ilyen alkalommal rendszeresen csitítottam a kutyát, nem volt könnyű, de én legalább megpróbáltam.

7. Nem azért vonyított mert étlen-szomjan volt, hanem ez ennek a kutyafajnak (és a huskynak) a sajátossága,

sok van belőle máshol is az országban.

8. Sokkal jobban zavart engem az, vajon nem zavarja-e a szomszédokat a vonyítás, mint zavart engem.

9. Fel voltam készülve arra, ha szólnak érte a közvetlen szomszédok, éjszakára bezárom a kamrába.

10. De a közvetlen szomszédok közül soha, senki sem szólt, senki sem reklamált emiatt, tehát a zavaró hatás nem lehetett túl nagy a fent leírtak miatt.

11. Csak 1-2 jelzést kaptam távoli emberektől, de csak közölték, időnként hallják a malamutot. Ez nem volt reklamáció vagy kérés, hogy szüntessem meg a zavaró hatást. Mindenhol hallani kutyaugatást, de ha az távolabbról  jön (nem 3 m-ről), akkor természetesen nem zavaró.

12. Ha bárki egyértelműen közölte volna (akár szóban, akár írásban), hogy nagyon zavarja a kutya, akkor a 9.pont szerint intézkedtem volna.

13. Mivel ilyen nem volt, az is azt bizonyítja, nem lehetett elviselhetetlenül nagy a zavaró hatás, mi is tudtunk aludni tőle a közelben.

14. Tudom, a vonyítás sem kellemes, de a folyamatos hanghatás még mindig jobb, mint az ismétlődő, dinamikus ugatás (kalapács effektus). Ezt akusztikai szakértők is állítják.

 

Mindezeket a családom és több ember is tanúsítani tudja.

Összefoglalva a fentieket, továbbá az, hogy ez a kutya már 12 éve elpusztult, azzal lehet jellemezni, mint amiket a boltokban szoktak mondani, kiírni: A pénztártól való távozás után reklamációnak nincs helye!

Vagy a két esetet összehasonlítva: Az egyik alma, a másik körte!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Alperes még mindig nem tudott belenyugodni a birtokvédelmi határozatba, a törvényszéki ítéletbe és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, ahova csak jogsértés esetén lehet fordulni.

A Kúria 2014.11.19-én jogsértést nem állapított meg, a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Ezzel az ügy végleg lezárult.

 

K I V O N A T

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.20.650/2014/6.számú ítéletéből

 

„A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.“

„A felülvizsgálati kérelem nem alapos.“

„...viszonylag hosszabb időn át fennállt a felperest szükségtelenül zavaró kutyaugatás.“

„...az alperes maga – mintegy tényként elismerve a zavarást – tett a helyzetet javító lépéseket, amelyek végül a szükségtelen zavarás megszüntetéséhez vezettek.“

„...a tulajdonos ne csak a saját érdekeiből induljon ki, hanem vegye figyelembe a szomszédok érdekeit is a tulajdon használatánál.”

„Az, hogy a zavarás a még elviselhető mértéket meghaladja nem szakértői kérdés, hanem a bírói mérlegelés körébe tartozik...”

„Ám ha a zavarás egy határon túlmegy és az szükségtelenül zavaró, az adja a kártérítés szempontjából a jogellenességet. Ezt a jogerős ítélet jól állapította meg, ami ténylegesen abban állt, hogy az alperes kutyája az éjszakai ugatással éppen a felperes hálószoba ablaka előtt sértette a felperes személyhez fűződő jogát, a magánlakás zavartalan használatához, az abban való pihenéshez való jogát. Ez a személyhez fűződő jogsértés jelenti azt a jogellenességet, amely megalapozza a nem vagyoni kártérítés követelését a Ptk. 355.§ (1) bekezdése alapján. A hátrány maga az a nem vagyoni kár, amely a felperest érte az éjszakai nyugalmának megzavarása formájában. Az alperes esetében a felróhatóság, a kimentés hiánya éppen abban áll, hogy az alperes éjszakára elhelyezhette volna úgy is a kutyáját, hogy ne legyen zavaró, mint ahogy ezt 2 év után végül meg is tette.”

„A jogerős ítélet a nem vagyoni kártérítés mértékét is jól állapította meg a Ptk. 355. § (4) bekezdése alapján, értékelve a jogsértés súlyát, módját a bekövetkezett hátrányt...”

„A vagyoni és nem vagyoni kártérítés fennállta megállapítása eltérő alapokon nyugodott, az utóbbit a szükségtelen zavarás okozta, amelyhez személyhez fűződő jogsértés és hátrány bekövetkezése kellett, ami meg is valósult.”

„A fentiekre figyelemmel a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott része a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.”

 

Budapest, 2014. november 19.